Alma és Fája sorozatunk első koncertjén a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Kelemen Barnabás és fia, Kelemen Gáspár hegedűjátékát élvezheti a közönség a BMC színpadán.

Idén lenne száz éves Bartók Béla és Pásztory Ditta fia, Bartók Péter, aki nemcsak édesapja szellemi hagyatékának gondos őrzőjeként, hanem a zongorapedagógia egyik legzseniálisabb gyűjteménye, a Mikrokozmosz címzettjeként is örökre helyet biztosított magának a zenetörténet lapjain. „1933-ban kisfiam, Péter nagyon kért, taníttassuk zongorázni. Gondoltam egy nagyot és merészet – és magam fogtam hozzá ehhez a számomra kissé szokatlan feladathoz. Ének- és technikai gyakorlatokon kívül csakis Mikrokozmosz-muzsikát kapott a gyerek; remélem, hasznára vált, de azt is bevallhatom, hogy én is sokat tanultam ebből a kísérletből,” – emlékezett vissza Bartók Béla. A zongorasorozat nagyobb része 1938-ban készen állt, a hiányok pótlására 1939-ben került sor. A ciklus legutolsó darabja Svájcban, a Divertimento komponálása közben született. Magától Bartóktól tudjuk, hogy a Divertimento harmadik tételének kompozíciós munkáiban egy rövid időre elakadt és – ahogy ő fogalmazott – „egy mikrokozmosz darabocskát szottyantottam ki. Már ideje hogy nyomdába adjam, különben sose lesz vége.” Kelemen Barnabás és Kelemen Gáspár koncertjén a zongorára írt Mikrokozmosz-darabok Soós András vonószenekari átiratában hangoznak el.

Johann Sebastian Bach zeneszerzővé cseperedett fiai közül minden bizonnyal Carl Philipp Emanuel volt a leginnovatívabb, és azt is megkockáztatjuk, hogy az édesapa szellemi örökségének megőrzésében is ő járt élen. Miként az édesapa, úgy a fiú is nagy hangsúlyt fektetett zenepedagógiai művek, gyakorlatok írására, a billentyűs hangszereken való játék művészetéről írt magisztrális értekezése a 18. századi zeneelméleti irodalom csúcsa, olyan alkotókra gyakorolt hatást, mint Haydn, Mozart és Beethoven.

A két Bach példája azt bizonyítja, hogy nem minden Alma esik messze a Fájától.