Az Elektronikus Zenei Médiaművész Szakirány egészen különleges ága a kreatív zenei oktatásnak. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen immár több mint tíz éve létrehozott szakirány célja, hogy az elektronikus eszközöket, számítógépeket alkalmazó zeneszerzők, hangdesignerek egyetemi szinten sajátíthassák el a területre jellemző ismereteket. A hallgatók a tanulmányaik alatt elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el az elektronikus zenéről és a hozzá kapcsolódó társművészetekről. Az egyéni irányultságokra is nagy figyelmet fordító oktatás segít, hogy a jövő elektronikus zeneszerzői egyedi, sajátos, kiforrott művészeti vízióval kezdjék meg pályájukat.

A koncert műsorának összeállításakor célunk volt, hogy a sokszínű program tükrözze a fiatal alkotók változatos, egyéni elképzeléseit és megoldásait. A koncerten, ahol minden jelenlegi évfolyam képviselteti magát, hangtáj-kompozíciót, sokcsatornás darabokat, sztereó fix médiás darabokat, élőjátékot és kötetlen szabad improvizációt is hallhatunk majd a szak hallgatóitól. A koncert közönsége bepillantást nyerhet az elektronikus zeneszerzés következő generációjának munkásságába, és így megismerkedhet az elektroakusztikus zene jelenével és jövőjével is.

Bánföldi Avenár, Bodnár Vajda Dávid, Fehér Bálint, Gerebics Sándor, Gőz Péter, Kun Bálint – Granuláris etűdök
Élőjáték, 12’
Hat etűd, közös alapanyaghalmazból és granuláris szintézist alkalmazva, hat különböző szemszögből, élőben előadva.

Sinkó Borbála – Waterscapes
Hangtáj-kompozíció, fix média, 5’05”
A darab egy virtuális hangséta Magyarország vizei mentén. Elindulunk a tavasszal a Rába-folyó partjáról, majd megérkezünk a Balatonhoz, azaz a nyárhoz. Innen áthaladunk Budapest irányába az absztrakt őszbe, majd a Duna-Tisza közében a lecsendesült tél, és végül újra a tavasz fogad.

Mészáros Grivant Bence – Beyond The Horizon
Fix média, 7’
„Egy utazásra hívom önöket egy olyan világba, ami számunkra nem látható, de mégis ott van.”

Cséffán Dávid Ruben – inverz
Fix média, 5’
„Ebben a darabban arra tettem kísérletet, hogy a számomra legismertebb kompozíciós formát megfordítsam. Az általam eddig ismert elektronikus darabok többségére a fokozatos építkezés a jellemző. Ezekben a darabokban legtöbbször az apró gesztusok, textúrák addig fejlődnek, míg össze nem állnak egy sűrű egésszé. Ezt próbáltam az ellenkezőjére fordítani.”

Bánföldi Avenár – Room 25
Fix média, 7’
A Room 25 egy javarészt FM szintézissel készült darab, melyben markáns, erőteljes gesztusok, szaturált textúrák és steril, konkrét hangmagasságok egészítik ki egymást és állnak egymással szemben.

szünet

Nagy Zétény – Would There Be A Void?
Ambisonics-térkompozíció, sokcsatornás fix média, 17’02”
A Would There Be A Void? egy térkompozíció, amely hideg és barátságtalan, bizonytalan, ismeretlen terekbe vezeti a befogadót. A térbe simuló hangmagasságok és a feszülten mozgó objektumok éles kontrasztot képeznek egymással. A hangzó tér folyamatos változása azt üzeni, hogy ebben a térben a befogadó nem lel megnyugvást. A cím is erre utal – vajon, ha eltűnnénk, hagynánk magunk mögött kitöltendő űrt?

Lovász Ákos – Játék formákra és felületekre
Akuzmatikus kompozíció, nyolccsatornás fix média, 10’
Henger, golyó, kocka, kavics. Fa, kő, műanyag, fém. Gurul, forog, csúszik, pattog, horzsol. Különböző formák és felületek milyen gesztusokat képesek hordozni? Saját hangfelvételekkel, továbbá azok átalakításával, de a bennük rejlő gesztusok megőrzésével létrejött zenei matéria egy játékos térkompozícióban.

Máthé Ágnes Klára – Spaces between circles
Nyolccsatornás fix média, 8’44”
„A Spaces between circles c. nyolccsatornás művemben olyan teret, tereket próbáltam megszólaltatni, amelyekben a hallgató egy burokban érezheti magát. A hangok lassan változnak, mozgásukkal kitöltik és befedik a teret. A burok a mű elején nagyon sűrű és sötét, de ahogyan haladunk előre, egyre inkább kitisztul, átláthatóbbá válik, a mű végére pedig egy nyitott térbe érkezünk.”

Bolcsó Bálint, Borosi Gábor – Négykezes improvizáció taktilis kontrollerekre
Élő improvizáció, 7’
Bolcsó Bálint és Borosi Gábor évek óta kutatják a kiterjesztett zenei kontrollerek különböző felhasználási területeit. Érdeklődésük elsősorban a taktilis, háromdimenziós zenei vezérlők élőben történő használatára irányul. Bár általában párhuzamosan alkotnak, ezen a koncerten eddigi zenei kísérleteik eredményeit egy közös improvizáció keretében mutatják be.