Akár a bop, akár a népzene, akár a blues a kiindulópontja a Modern Art Orchestra darabjainak, a végén mindig ugyanoda érkeznek: rá lehet ismerni a zenekar saját hangjára a különböző stílusokban. A MAO számára a műfaji nyitottság és a különleges hangszerösszeállítás olyan alap, ami már a névadással elkezdődött a 18 évvel ezelőtti indulásidején. Azóta kicsiszolták a csak rájuk jellemző nagyzenekari hangzást koncertek százain, lemezek tucatjain és rengeteg ősbemutatón. Ezek keresztmetszete szólal most meg a tavaszi bérlet koncertjein, amely nem egy-egy szerzőre koncentrál, hanem egy stílusideál, egy jazzhagyomány ihlető erejére. Ősbemutató is lesz a tavaszi sorozatban, a darabok nagy része viszont már elhangzott, de általában csak egyszer, viszont a mostani elrendezésben új asszociációkat, új összefüggéseket fognak tudni általuk megmutatni.

MAO plays the Blues

Ami a népzenére vonatkozik, amikor a MAO által őrzött és továbbvitt hagyományokról van szó, igaz a bluesra is, akármelyik jelentésére gondolunk ennek a sokértelmű fogalomnak. Kezdjük a végén: ennek az estének a repertoárjából szemezgetve Ávéd János szaxofonos, a zenekar egyik állandó hangszerelője Messiaen ihletéséből komponált blues formát, Cseke Gábor kompozíciója egy Ligeti-darabra épül, de ezt Thelonious Monk világába átplántálva szólaltatja meg. Tehát egészen a kortárs zenéig lehet húzni azt az ívet, amely a bluesból indul ki. A szűkített harmóniák, a kimért ritmika, az életérzés, amely nem csak szomorú, hanem dacos is egyes megszólalásokban, mind olyan viszonyulások, amelyek a MAO jazz-zenekar blues játékában is felbukkannak.