Az ünnepi koncert alaphangját Erkel Ferencnek, a magyar nemzeti opera megteremtőjének nagyszabású Hunyadi László-nyitánya adja meg. Ez a zenekari remekmű alapvető és örökbecsű nemzeti ereklyénk. A beethoveni Leonórák és a weberi nyitányok nyomdokain jár, néhány perc zenébe sűrítve az opera cselekményét. A Cselszövő-kórust, a Hunyadi-motívumot és a Börtön-kettős zenéjét Erkel 1847-ben egy fúvószenekari Hunyadi-indulóban egyesítette, amely a szabadságharcban fontos, lelkesítő szerepet kapott.

A nyitányt Liszt Ferenc népszerű alkotása, a 2. magyar rapszódia követi. A Bécsben és Párizsban nevelkedett, német anyanyelvű Liszt Ferencben egy természeti katasztrófa ébresztette fel a magyar nemzeti öntudatot. ''Ó, távoli vad hazám! Fájdalmad kiáltása visszahívott hozzád, s szégyenkezve hajtom le fejem, hogy oly sokáig el tudtalak felejteni'' - írta a Pestet romba döntő 1838-as árvíz hírére, s jótékonysági koncerttel segítette a károsultakat. Amikor a következő év végén szülőhazájába látogatott, Magyarországon számára is váratlan, leírhatatlan lelkesedéssel fogadták. A rapszódia mind zongora-, mind zenekari változatban szinte komolyzenei sláger lett, amely rajzfilmzeneként is megállja a helyét: hol Mickey Mouse, hol egy Rapszódia-nyúl, vagy éppen a Tom és Jerry-sorozat Macska-concerto epizódjához szolgál aláfestő muzsikaként.

„A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. / Eszik-iszik a táborba. Semmire sincs gondja. / Hej, élet, be gyöngy élet. Ennél szebb sem lehet. / Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret.”
Ezt a magyar népdalt - első versszakával - Kodály Zoltán gyűjtötte a Nyitra vármegyei Zsérén. Később a szöveget Amade László „Toborzó” című verséből egészítette ki a Háry János című daljáték számára. Kodály Zoltán daljátéka eredetileg öt kalandból áll, 1926-ban, a Magyar Állami Operaházban mutatták be. A darab jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy általa a magyar népdal bekerült a magyar színházakba. A nagyabonyi csárdában gyülekeznek a vendégek, akik szívesen hallgatják az öreg obsitos, Háry János meséit. Háry olykor túllendül a valóság határain, de nem a hazugok közül való. A bíró, a deák, és néhány gazda ül egy-egy pohárka bor mellett és hallgatja az öreg meséit, amiket sokan kétkedve fogadnak. A Toborzó a daljáték híres férfi-balettbetétje, férfikarral és zenekarral, amely igazi „hungarikum”.

1880-as években keletkezett a „Hejre Kati” című csárdajelenet. A zenét Hubay Jenő magyar hegedűművész, zeneszerző és -pedagógus komponálta. Az MTA tiszteletbeli tagjaként és a Zeneakadémia igazgatójaként is működött.
A 4. a leghíresebb a csárdajelenetek közül. Három, a 19. század végén közismert dallam feldolgozása. Az elsőt, az „Én vagyok a falu rossza…” kezdetűt máig játsszák a cigányzenekarok. A második téma a „Vörösbort ittam az este…”. A jelenetet záró élénk melódiát Brahms is feldolgozta, 21. magyar táncában.

A szünet után újult erővel harsan fel a Csillagok háborúja emblematikus filmzenéje, John Williams briliáns muzsikáját Johan de Meij pazar hangszerelésében hallhatjuk. A főtéma, a Birodalmi induló, Yoda és Leia hercegnő témája, valamint az Erő legyen veled! szerepel a hatásos összeállításban.

Jazz-standardet játszik a zenekar: Juan Tizol és Duke Ellington 1936-ban rögzített Caravan című számát már legalább 350-féle előadásban ismerhette meg a zeneszerető közönség. Ezt a tüzes szambát olyan sztárok tették halhatatlanná, mint Dizzie Gillespie, Nat King Cole vagy Oscar Peterson.

A „Híd a Kwai folyón” angol-amerikai háborús filmdráma híres betétdalát: Bogey ezredes indulóját is előadja a Pénzügyőr Zenekar. A film egyik legismertebb eleme ez a slágerré vált induló (a filmben a katonák kórusban fütyülik).

Zárásként a big band-műfaj klasszikusai kerülnek terítékre. Naohiro Iwai japán fúvószenekari karmester, aranzsőr kétezernél több könnyűzenei hangszerelést jegyez. Szerencsés kézzel nyúl a jazz-hez, a big band-hangzások világa is a sajátja. Mesterien alkalmazza koncertfúvósokra a sajátos színű, ritmikájú swingzenét, különösen a klarinétvirtuóz Benny Goodman világslágereit, akinek ismert magyar vonatkozására joggal lehetünk büszkék: Bartók Béla „Kontrasztok” című kamaraművét ő mutatta be Szigeti József hegedűművész társaságában, 1939-ben New Yorkban.