„Nincs kotta, nincsenek megszólaltatásra váró hangjegyek, csak néhány nem hivatásos hangszeres, énekes, akik Szabados György (…) tanításai szerint felszínre hozzák magukból civilizációs és kulturális hatásoktól mentes, eredendő zeneiséget. (…) Hagyományos észjárással nehéz azt felfogni, hogyan keletkezhet zene úgy, hogy semmi nincs előre megtervezve, lefektetve. Márpedig ezen az estén (…) ez történt. Miklós Szilveszter a strukturált szabad rögtönzés módszerét kimunkáló amerikai Lawrence ’Butch’ Morris példája nyomán kézmozdulatokkal, karmesteri pálcájának intéseivel indukálta a hangok, hangzatok keletkezését, irányította – nem vezényelte! – a szabadon rögtönző zenekar mozgásának rezdüléseit, a dinamikai fokozásokat, a szólisták és a hangszercsoportok egymásba fonódó megnyilvánulásait. A mintegy háromnegyed órás, kompozíciónak természetéből eredően nem nevezhető, inkább folyamatos kollektív, olykor egyéni zenei letétek sorozataként értelmezhető előadás (…) komor, méltóságteljes, olykor gyászos hangvételt öltött, rezzenéstelen figyelemre késztetve a termet megtöltő hallgatóságot. Az amatőr és hivatásos jazzmuzsikusok együttműködéséből született műsor második részében Szabados György jól ismert, népi eredetű témát feldolgozó szerzeménye, a Regölés szólalt meg oldott hangulatban, a spontán zenélésnek a közelgő karácsony hangulatát előrevetítő örömével” – írta Turi Gábor az Adyton legutóbbi, 2019-ben adott karácsonyi koncertje kapcsán.

adytonalapitvany.hu