Koltai Katalin gitárművész 2018-ban kezdte doktori kutatását az International Guitar Research Centre, University of Surrey ösztöndíjasaként. A kutatás fő célja a gitár idiomatikus és technikai határainak kiszélesítése három fő területen keresztül, melyek egy mágneses kapodaszter rendszerre épülő új gitártípus kifejlesztése, huszadik századi zongoradarabok gitárátiratainak elkészítése és nemzetközi együttműködés zeneszerzőkkel új kortárs gitárművek létrehozásában.
A gitárművészt hangszerfejlesztésre nem más, mint Ligeti zenéje, mégpedig a Musica ricercata című zongoraciklus inspirálta. A zongoraciklusban használt tételenként átalakuló hangrendszerhez hasonlóan, Katalin egy olyan gitárt szeretett volna kifejleszteni, amelyen az üres húrok az adott műhöz adaptálhatóak áthangolás nélkül. A 2020-ban kifejlesztett Ligeti Gitár és az alapelvet megtestesítő mágneses kapodaszter rendszer egy folyamatos átalakulásra képes új gitárhangzást tesz lehetővé.
Az előadással összekötött koncerten két, az új hangszerre íródott mű ősbemutatója, valamint a gitárművész Bartók és Ligeti átiratai hangzanak el. Bartók Béla emblematikus műve, a klaszterekre épülő Éjszaka zenéje, bár karakterében közel áll a gitár introvertált és intim világához, technikailag kizárólag a mágneses kapodaszterek által válik elérhetővé. Tom Armstrongot Bartókiana című ciklusa komponálásakor Bartók különböző népzenei gyűjtései és feldolgozásai ihlették meg. A mű kompozíciósan az átirat és pastiche világa között mozog. A szerző a bartóki poliglott és multikulturális örökségre kívánt reflektálni kortárs nyugati szemszögből. David Gorton zeneszerző, a Royal Academy of Music, London professzora az új hangszer kitágított hangkészlet lehetőségeit egy különleges mikrotonális rendszerrel kombinálja Six Miniatures című művében, mely tételenként újra és újra átalakul.