A koncert fontos állomása Szigetvári Andrea mesterséges intelligenciával végzett elektronikus zenei kísérleteinek. A szerző 2023-ban a BME Művészeti Rezidenciaprogramjának nyertese volt a Mesterséges intelligencia, zene és szerzői jog témában Dr. Grad-Gyenge Anikó és Dr. Forstner Bertalan mentorálásval. Az esemény lezárása a rezidenciaprogram alatt végzett kutatásoknak.

A műben a mesterséges intelligencia fő feladata az, hogy a sok ezer gyűjtött, illetve létrehozott hangból álló korpuszt a hangszín bizonyos paraméterei szerint kategorizálja és rendezze.

A zeneipart is elérő nyelvi modelleket alkalmazó generáló szoftverek fejlesztése során kialakított eszközök némelyike a művészi célú zeneszerzés számára is elérhetővé vált. Jelen esetben azok a programkönyvtárak, amelyek segítségével a mesterséges intelligenciát meg lehet tanítani arra, hogy jellemezze a zeneszerző által összeállított korpuszban szereplő, apró szegmensekre bontott hanganyag hangszíneit, ábrázolja a kapcsolataikat, illetve a zeneszerző által adott instrukciók szerint válogasson a gyűjteményből.

A Korpusz-kísérletek a szerzőségnek egy olyan felfogását valósítja meg, amely elutasítja a tekintélyes, mindent kontrolláló egyéni szerző és a névtelen tömeg dichotómiáját. És tiltakozik az ellen a zeneipari gyakorlat ellen, amely a mesterséges intelligenciát a szerzőket kitörlő, kizsákmányoló módon használja profitszerzésre. A hanganyagok egy részét önkéntesek szolgáltatták a műhöz, akiknek a neve hozzá van kapcsolva metaadatként az „adományukhoz”. A mű lejátszása közben meg lehet jeleníteni, hogy az adott pillanatban egy-egy közreműködő milyen százalékban szerepel szerzőként. Az élőben elhangzó zenei hangok, zörejek, illetve az előre rögzített hangfile lejátszása interakcióba lép a számítógépen lévő korpusszal, a gép a hangzó anyag elemzése alapján, előre megadott társítási szabályok szerint rakja sorrendbe a hanggyűjtemény apró morzsáit. A koncerten az élő szaxofonjáték mellett Hajas Katinka szoborinstallációjának a hangja is részévé válik a zeneműnek.

A külső hangimpulzusok hatására a számítógép kétféle logikát követ. Vagy egy korpuszon belüli útvonalat jár be: a külső impulzus hatására kombinál össze egy zenei sort a gyűjtemény anyagából. Vagy pedig folyamatosan elemzi az élőben játszott hangzások hangszínét, amit összevet az adatbázis hangzásaiból kialakított, előre elemzett hangfájllal, és a leghasonlóbb hangszemszemcsék kiválasztásával mintegy újra kreálja a hangzást az adatbázisból hozzá rendelt hangszegmensekkel. Az így keletkező megismételhetetlen koncertélmény során a hallgatóság egyszerre találkozik Szigetvári szerzői intenciójával, a korpuszhoz hozzájárulók hanganyagával és a mesterséges intelligencia irányított, de mégis kiszámíthatatlan hozzájárulásával.

A felvételeken és a koncerteken közreműködik Seleljo Erzsébet és Ávéd János szaxofonművészek. Az eseményen Hajas Katinka szobrászművész Szorongásmalmok című szobra is megtekinthető és hangszerként szerepel.

A hangkorpusz összeállításához Szigetvári Andrea mellett Lovász Ákos, Máthé Ágnes Klára, Mári Péter, Bodnár Vajda Dávid, Szende Natalie, Baráth Bálint, Lukács Miklós, Seleljo Erzsébet, Ávéd János, Gőz Péter, Stampf Írisz, Tanka István, Papp László Sándor, Yagiz Dündar, Mahshid Khaloo Bagheri, Matteo Marco Stossi és Osman Yozgyur járult hozzá.

A mű elkészítésében és bemutatásában a témavezetők, a hanggyűjtők és a szaxofonművészek mellett részt vett: Szerednik László (hanggyűjtésre és a hangok kategorizálására szolgáló alkalmazás fejlesztése) és Keresteš Szabolcs (hangtechnika).

A rendezvény része a BME Művészeti Rezidenciaprogramjának. A BME Művészeti Rezidenciaprogram támogatói a Magyar Nemzeti Bank, a Padme Alapítvány és a Pro Progressio Alapítvány.