Száz éve, 1921. február 27-én, az erdélyi Szászvárosban született Szőllősy András, a Bartók és Kodály nevével fémjelzett korszak utáni évtizedek egyik meghatározó zeneszerzője, zenetudósa. A „nagy generáció” rangidős mestere, Ligeti György és Kurtág György pályatársa, s miként két világhírű kollégája, ő is sokat tett azért, hogy a magyar zene Bartókék után is fennmaradt a világtérképen. A fiatal Ligeti úgy szerette és tisztelte, mintha a bátyja lenne: „végtelenül imponált tehetséged s tudásod, mint egy nagyobb testvér hatottál rám. S megnyitottál előttem egy világot, ami nekem elérhetetlennek tűnt, a nyugati kultúrát” – írta 1996-ban, Szőllősy 75. születésnapjára. Ugyanúgy, ahogy Bartók és Kodály életműve fölerősítette a magyar előadó-művészet iránti nemzetközi figyelmet, a modern zene három mesterének: Kurtágnak, Ligetinek és Szőllősynek az életműve is hatalmas lehetőség – és egyben felelősség – napjaink zenészgenerációja számára, legyen szó mesterről vagy tanítványról.