A Concerto Budapest Promenád sorozatának harmadik, egyben már hagyománnyá vált évfordulós koncertjére, Ligeti György születésnapjának előestéjén kerül sor. Szimfonikus költeményben a játékosok egyszerre, de más sebességre állítva indítják el a metronómokat. A káoszból periodikus ritmusok válnak kihallhatóvá, mígnem a metronómok fokozatosan leállnak. A szólista és zenekar szembeállítását mellőző Csellóverseny két, szünet nélkül előadandó tétele nyolcszoros pianóból nő ki, majd abba is tűnik el. Mind a 13 hangszeres egyenrangú szólistaként szerepel a Kammerkonzertben; az egyes szólamok párhuzamosan, de eltérő ritmikai alakzatokon keresztül és tempóban bontakoznak ki, a hangzás hol kikristályosodik, hol elmosódik. A három Ligeti-művet nem hagyományos értelemben vett zenedarabok egészítik ki ezen a hangversenyen. Cage leghíresebb alkotása a zeneszerző azon meggyőződését fejezi ki, miszerint bármilyen hallásélményből születhet zene, teljes csend pedig nem létezik. Az Autokoncertben a színfalak mögé rejtett játékosok irányítják különböző hangszerek lezuhanását, ami mind a megszólaló zörejeket, mind a csend beálltát kiszámíthatatlanná teszi. A Concerto Budapest égisze alatt működő, a kortárs magyar zene előadására specializálódott Ligeti Ensemble-t napjaink egyik legjelentősebb magyar zeneszerzője, Eötvös Péter vezényli.