Liszt Ferenc egyházi zenéje életművének különösen gazdag része, és még ezek között is különleges helyet foglal a kései Via Crucis [Keresztút] című oratorikus, 15 tételes darabja, amelyet kifejezetten templomi előadásra, orgonista, kórus és énekes szólisták számára írt 1879-ben. Jellemző módon, amikor elküldte egy egyházi kottakiadónak, hangsúlyozta, hogy nem fontos számára a honorárium, ám a mű így is kéziratban maradt. Csak 1929-ben mutatták be posztumusz Harmat Artúr vezényletével, aki később a Szent István Bazilika karnagya lett. Talán éppen azért ilyen későn, mert harmóniái, dallamai kifejezetten a modern, századfordulós zenei törekvések irányába mutatnak. A passiót megidéző, elmélyült gondolatvilágának mottója a záró tételben hangzik el Fortunatus himnusza alapján: a kereszt az „egyetlen reménységünk”.

A Modern Art Orchestra 2005-ös alapítása óta hamar a magyarországi jazz kultúra egyik fellegvárává vált. Alapítója és művészeti vezetője, Fekete-Kovács Kornél azért választotta ezt a nevet, hogy a jazz világában állva a kortárs zenei törekvések felé nyisson, ezért tagjai a zenekarnak klasszikus zenében otthonos hangszeresek éppen úgy, mint a jazz muzsikát játszó zenészek. A kortárs zenei műhelyként működő együttes példaértékű tevékenységet folytat, hiszen fennállása óta rengeteg kifejezetten a Modern Art Orchestra számára íródott új kompozíció született meg. Liszt művének saját képükre formált, mélyen átélt előadása abba a sorba illeszkedik, amelyben – Eötvös Péterrel folytatott együttműködésük után – Bartók, Kodály vagy Ligeti György műveit is adaptálták.

A 2022-es Liszt-Ünnep felkérésére született adaptáció olyan szerző-hangszerelő jazzmuzsikusok kézjegyét viseli, akik eddig is bizonyítottak, jelentős darabokat komponáltak az együttes számára. Az egyes tételeket (a keresztúton: stációkat) a zenekar háziszerzői közül hatan (Ávéd János, Bacsó Kristóf, Cseke Gábor, Fekete-Kovács Kornél, Korb Attila és Subicz Gábor) hangszerelték, hozzájuk csatlakozott két, a MAO-val szorosan együttműködő, többszörös díjnyertes zeneszerző-előadó (Hofecker Dániel és Szabó Dániel).

A kórus szerepét a műben a nagyzenekar veszi át, ám a tagok ezúttal a témához illően kerülni fogják a szabad improvizációt, viszont kadenciákat, variációkat fognak előadni az egyes zeneszerzők instrukcióinak megfelelően. A Modern Art Orchestra az énekszerepekre a Magyar Állami Operaház magánénekesnőjét, Horti Lillát és a jazzélet ikonikus énekesnőjét, Pocsai Krisztát kérte fel. Az orgonaszólamokat Fassang László tolmácsolja majd.

„Megdöbbentő felismerés volt számomra látni, hogyan versengett Liszt zeneszerzői és előadói zsenije szinte egész életében. Ez a mű nem a csillogást és a sikereket idézi fel, hanem a megfontolt, lényegre törő, meditatív alkotót.” – mondja a darabválasztásról a művészeti vezető, Fekete-Kovács Kornél.