Csajkovszkij is tele bőrönddel ment el, de utolsó zongoraversenyét hál’ istennek nem csomagolta teljesen be: az első tétel éppen, hogy ránk maradt. Duzzadó erő és életöröm, akár a Vonósszerenád hedonista C-dúrja. Plusz egy, a „Rokokó” árnyékában árválkodó gyöngyszem – bármelyik best of albumra felférne mindegyik.