Ha léteznek a jazznek 21. századi látnokai, Ben LaMar Gay biztosan közéjük tartozik. Posztmodern trubadúr-zenéjében szülővárosa, Chicago blues- és jazzhagyománya ugyanúgy benne szól, mint az Alabamában töltött gyerekkori nyarak gospelje, az urbánus hip-hop vagy épp a brazil tropicália, de ott vibrál benne Prince, D’Angelo és a Radiohead is, hogy a kísérleti zaj- és drónzenét ne is említsük. Nem véletlen, hogy 2021-es lemeze, az Open Arms to Open Us napjaink legfontosabb amerikai jazzkiadójánál, az International Anthemnél jelent meg. LaMar Gay dalszerzői és előadói géniusza magába szippantja a hallgatót: dús bariton énekhangja mellett orgonát, balafont, kornettet és citerát is megszólaltat a repertoárban, ám a hangzások és hangulatok szinte zavarbaejtő gazdagsága egy pillanatra sem hígítja fel zenei víziójának tömörségét.